A Budai alsó rakpart ismét teljes hosszában járható, de csak a hétköznapokon. A rakpartszélesítés befejező munkáit hétvégenként és az éjszakai órákban végzik el, ekkor továbbra is forgalomkorlátozásra kell számítani a még be nem fejezett szakaszon. Így hétköznap este tíz és hajnali 5 óra között, valamint pénteken tíz és hétfő hajnali 5 óra között lezárják a Margit híd alatti útpályáját.
A Margit hídon már csak a BKV járművei hajthatnak át. A híd átépítésének ideje alatt a BKV járművei a szigeti megállónál nem állnak meg. A taxik már nem hajthatnak át a hídon. A gyalogosok csak a déli oldali járdát használhatják és a Margitszigetet a híd aluljáróján keresztül közelíthetik meg. A kerékpárosok szintén a déli járdát használhatják, a KRESZ előírásainak megfelelően áttolhatják biciklijüket. Reggel 7 és este 8 között a kerékpárosok közlekedhetnek a Lánchídon a főpályán és az Erzsébet híd déli járdáján is.
A Margit hídhoz a Margit körút felől a Tölgyfa utcán át érkezőket a kétirányúsított Török utca – Üstökös utca útvonalra terelik el. Az Üstökös utcánál kiépített új jelzőlámpás csomópontnál lehet le- és felhajtani.
Forrás: BFFH Sajtóiroda
A hídfelújítás I. ütemében a híd északi, Margitsziget felőli oldalát bontják el. Ekkor a villamosok maximum 10 km-es tempóval a híd déli oldalán, ideiglenes pályán közlekednek. A gyalogosok csak a déli oldali járdát használhatják és a Margitszigetet a híd aluljáróján keresztül közelíthetik meg, a szigeti szárnyhídnál lévő megálló viszont nem üzemel.
Amint a munkák befejeződnek az északi oldalon, megkezdik a déli oldal bontását. Ekkortól a villamos- és gyalogosforgalmat az északi oldalra helyezik át. Amikor mindkét oldal elkészült, megépítik a végleges villamospályát a híd közepén. A vágányépítés idején ismét autóbuszok pótolják majd a villamosokat. A Margit híd szélesebb is lesz. A margitszigeti oldalon önálló, kétirányú kerékpárutat alakítanak ki. A híd közepén akadálymentes, zebrás átkelő épül, így megszűnik az aluljáró. Ezáltal a kerekes székkel vagy babakocsival közlekedők is könnyen megközelíthetik a Margitszigetet. A felújítás során kiszélesítik és korláttal látják el a margitszigeti villamosmegálló peronjait, meghosszabbítják a pesti és a budai lehajtó sávokat, valamint kiszélesítik a parti pilléreket is.
A rekonstrukció során műemléki felújítások is lesznek. Visszaállítják az eredeti korlátokat, a díszpárkányt, helyreállítják a sérült vagy megsemmisült pillérszobrokat, címereket és korhű kandelábereket helyeznek el az átkelőn. A Margit híd – immár negyedikként – díszkivilágítást is kap, hogy Budapest esti panorámája még különlegesebb és szebb legyen.
A Margit hidat a Margitszigettel összekötő ún. szárnyhidat is lezárták, ezért a 26-os busz az Árpád híd metróállomástól csak Margitsziget, Centenáriumi emlékműig közlekedik. Az emlékműtől pár perc sétával elérhető a 4-es és 6-os villamos megállója. Közép- és Észak-Buda felől új kapcsolatot kap a sziget a meghosszabbított a 134-es busszal, mely a békásmegyeri Újmegyeri tér és a Centenáriumi emlékmű között jár (8.30 – 22.30 óráig). A reggeli időszakban csak a 26-os busz közlekedik. A 134-est autóbuszra legkönnyebben a szentendrei HÉV-ről a Szentlélek térnél, a 86-os buszról a Raktár utcánál lehet átszállni. Az Árpád híd felé új buszsávot jelöltek ki a Flórián téri felüljárón. A Pacsirtamező utca és a Vörösvári út felől két sávból juthatnak fel a hídra. Buszsávot alakítottak ki a Flórián tér és a Clark Ádám tér közötti (Pacsirtamező utca - Árpád fejedelem útja - Bem rakpart - Fő utca) útvonalon, illetve a Batthyány utcában és a Pusztaszeri úton.
Forrás: BFFH Sajtóiroda
ALÁÍRTÁK A MARGIT HÍD KIVITELEZŐI SZERZŐDÉSÉT (2009.08.10.)
Megyeri híd elkészültével és a Szabadság híd közelmúltban befejezett felújításával elérkezett az idő az elhasználódott Margit híd teljes felújítására.
Budapest legfontosabb dunai átkelőinek egyike, a Margit híd 2011-ig teljesen megújul. A főváros egészét érintő nagyszabású rekonstrukció nemcsak műszaki szempontból szükséges, hanem azért is, mert a Fővárosi Önkormányzat most tudja felhasználni az Európai Unió hatmilliárd forintos támogatását.
A híd felújítása hatalmas munka. Több százan dolgoznak azon, hogy a híd megújuljon. A munkálatok miatt azonban számos, a főváros közlekedését érintő változásra kell számítani. Közülük a legfontosabb, hogy előreláthatólag 2010 őszéig a gépjárműforgalom nem használhatja a Margit hidat. A felújítás idején folyamatosan közlekednek majd a nagykörúti 4-es és 6-os villamosok, kivéve ősszel és tavasszal néhány napot, illetve 2010 nyarán pár hetet. Ekkor végzik el a szükséges pályaépítési munkálatokat.
A BKV Zrt. felújította a nagykörúti villamospályát, a vágányokat utoljára a Nagykörút felújításakor, mintegy 15 éve modernizálták, három évvel ezelőtt a villamosmegállókat akadálymentesítették, hogy a Combinókra a kerekes székesek és a babakocsisok is felszállhassanak.
A rekonstrukció ideje alatt mindvégig közlekednek a 91-es, 109-es, 191-es, 206-os, 291-es, illetve az éjszakai 906-os, 923-as, 931-es autóbuszok. A Margit híd lezárása radikálisan megváltoztatja Budapest forgalmát, ezért érdemes a közösségi közlekedést igénybe venni a nagykörúti villamosokat, a 2-es metrót, az Árpád hídon közlekedő 1-es és 1A villamosokat. A Margitszigetet BKV-val az Árpád híd felől lehet megközelíteni. A 26-os busz az Árpád híd pesti hídfője és a Centenáriumi emlékmű között közlekedik, míg a 134-es autóbusz hosszabban, szintén a Centenáriumi emlékműig jár.
FONTOS: A híd újjáépítése alatt, aki teheti, gépkocsi helyett a közösségi közlekedést részesítse előnyben illetve használja az alternatív útvonalakat. Az útvonalválasztást tájékoztató táblák kihelyezésével és naprakész információkkal is segítik, ám számos forgalomtechnikai beavatkozásra is szükség volt:
• A Margit híd mindkét hídfőjének környezetében teljesen új forgalmi rend lépett életbe.
• A fővárosi szakemberek több mint 40 kereszteződésben áthangolták úgy a jelzőlámpákat, hogy azok alkalmazkodjanak a híd lezárása okozta új forgalmi helyzethez.
• Akik messziről közelítenének a Margit híd felé, a távolabbi hidakon át (M0-ás körgyűrű hídjai, Petőfi híd, Lágymányosi híd) kerülhetik el a belvárosi torlódásokat.
• A közelebbről közlekedők a felújítás alatt északi irányban az Árpád híd, déli irányban pedig kisebb részben a Lánchíd, nagyobb részben az Erzsébet híd használatával kelhetnek át a Dunán.
• A pesti oldalon a Margit híd környékén járók a Nyugati térnél fordulhatnak rá a Váci útra az Árpád híd irányába, illetve két sávból lehet rákanyarodni balra a Bajcsy Zsilinszky útra.
• Budán a Tölgyfa utca felől a hídhoz érkezőket a kétirányúsított Török utca - Üstökös utca útvonalra terelik el, ahol új jelzőlámpás csomópontot is kiépítettek, az ÁRPÁD FEJEDELEM útja felől jövőket tovább irányítják a Fő utca felé.
• A Flórián téri felüljárón az Árpád híd felé új buszsávot alakítottak ki, ugyanakkor a Margit híd, vagyis a Pacsirtamező utca felől érkezők két sávból juthatnak fel a hídra.
• Buszsávokat jelöltek ki a Flórián tér és a Clark Ádám tér közötti Pacsirtamező utca - Árpád fejedelem útja - Bem rakpart - Fő utca útvonalon, valamint a Pusztaszeri úton és a Batthyány utcában.
• Az Árpád híd pesti hídfőjében a Margit híd, a belváros irányából, tehát a Váci útról az Árpád hídra a későbbiek folyamán az eddigi két sáv helyett 3 balra kanyarodó sávból lehet majd feljutni a hídra.
• A BKV új paraméterkönyv változásai nagyban segítik a bel-budai területek közlekedését, így az új 111-es busz a Batthyány tér és a Kolosy tér, az új 129-es a Széher út és a Moszkva tér között jár. A 29-es busz útvonala meghosszabbodott Hűvösvölgyig, illetve az Árpád hídig.
A híd a Nagykörút északi ágának folytatása. Buda északi részére biztosít kapcsolatot. A Margitsziget alsó végénél hidalja át a két azonos méretű Duna-ágat, a folyó 1648,8 fkm szelvényében. Tengelye középen 30 fokkal megtörik, középpillére szélesebb, hogy helyet adjon a haránt-irányú szárnyhíd csatlakozásának. Hatnyílású, felsőpályás, kétcsuklós ívhíd, középen egynyílású szárnyhíddal.
A Margit híd építését az 1870. évi X. törvénycikk rendelte el. A híd építésére és terveire a törvénycikk alapján nemzetközi tervpályázatot írtak ki. Mindenekelőtt azonban meg kellett teremteni az ehhez szükséges jogi, műszaki és pénzügyi feltételeket. Utóbbi kettővel nem volt gond, mert a Lánchíd példája bebizonyította, hogy a hídépítés hasznos, kifizetődő vállalkozás, mely gazdaságpolitikailag igazolható. A jogi alapok kapcsán merültek fel gondok. A probléma a Lánchíd építéséig vezethető vissza. Egy 1840. évi törvény szerint ugyanis a Lánchíd forgalomba helyezésétől számított 90 évig, és a hídtól 1-1 magyar mérföldön belül (kb. 8 km) másik híd nem építhető. A fejlődés azonban megkövetelte e törvény jogi orvoslását, így hossza mérlegelések után az 1870. évi XXX. törvénycikkel a magyar állam megváltotta a Lánchidat. Ezzel lehetővé téve az új átkelőhely szabad kijelölését. Ezek után lehetőség nyílt a pályáztatásra. A beérkezett 43 tervpályázat közül 23-at minősítettek elfogadhatónak és 6 került részletes elbírálásra. A nyertes egy francia vállalkozó, Ernest Gouin lett.
A második díjat egy bécsi építészpáros nyerte. Mikor a pályázatot kiírták, a szigetet körülvevő két Duna-ág nem volt egyforma azonban az azóta eltelt idő alatt egyformára alakították. Ezért a híd tervezőinek mind a tervet, mind a költségeket módosítania kellett. A híd nyílásainak száma így lett 5 helyett 6. Az alapozási munkák 1873-ban fejeződtek be, melynek keretében a francia kivitelező cég a hídfőknél és a pilléreknél süllyesztett vasszekrényeket helyezett el. Ezeket boltozattal kötötték össze. A továbbiakban vasszerkezeti munkálatok következtek, és a felmenő falakt gránittal burkolták. A szerkezet lapokra támaszkodó ív volt, mégpedig hat egymás mellé helyezett ívtartó, sűrű rácsozással egymáshoz kötve. A hídpályát hossz- és kereszttartók fogták egybe. A hídszerkezet minden íve egy ívtartóból, egy hossztartóból, és két, a rácsozattal osztott mezőből állt. A hossz- és kereszttartók síkjaiban dongalemezek alkották a szerkezetet, erre aszfaltbeton réteg, majd homokba rakott fakocka burkolat került. A járdát a kereszttartók tartották, ezek végére volt felerősítve a hídkorlát, továbbá az a hossztartó, amelyre a járdát alkotó tölgyfapallók feküdtek. A két parti nyílás vasszerkezetből épült fel. A hídfőknél ideiglenes vámszedő bódék épültek, amelyeket 1886-ban téglaépületekkel váltottak fel. A híd teljes hossza, a két parti nyílással együtt 607,6 m, szélessége 16,9 m volt. Ebből a szélességből a kocsipályára 11,1 m, a fapadló járdákra 2,9 – 2,9 m jutott. A híd szerkezetét 400 kg/m2 egyenletesen megoszló terhelésre és 24 tonnás teherkocsira mértezték. A vasszerkezet tömege 5012 tonna volt. A pilléreket és a hídfőket díszes kandeláber világította meg. Az összes oszlopot a magyar korona díszítette. A hídnyílásokban kisebb lámpák világítottak. A híd építészeti díszítményeit Chabrol, a Palais Royal építésze készítette. A pillérek homlokzatait díszítő szobrok elkészítésére és elhelyezésére 1874-ben kapott megbízást a kivitelező vállalat. A szobrok Thabard párizsi szobrászművész alkotásai. Ezek hajóorron álló embert ábrázoltak, illetve a középpillér déli mellvédjét az ország címere a koronával díszítette, sarkain obeliszkekkel.
A hídépítés összes kivitelezési munkáit a szerződésben megszabott határidővel szemben - az árvíz okozta késedelem miatt - csak 1876. április 30-án fejezték be. E napon, déli 12-kor adták át hivatalosan a hidat a forgalomnak. A hidat Gyulai Pál író javaslatára Margit hídnak nevezték el. Három évvel az átadás után lóvasutat létesítettek a hídon, melyet 1894-ben villamos váltott fel.
A szárnyhíd építését az 1899. évi VII. törvénycikk rendelte el. A híd a Margit híd középső pilléréből ágazik ki. A hídnak egyetlen nyílása van. Szerkezetileg és építéstechnikailag hasonlít a Margit hídra. A szárnyhíd építési költsége 670000 korona volt. 1900. augusztus 19-én adták át a forgalomnak. Az első világháború idejére szükségessé vált a nagy terhelés miatt a hídpálya újítása. Ideiglenes megoldások után 1921-re a híd trachit kocka burkolatot kapott. Próbálták a terhelést enyhíteni, hogy csak 16 tonnánál könnyebb járművek közlekedését engedélyezték. Azonban 1929-től autóbusz forgalom is került a hídra, tovább súlyosbítva a hídra összpontosuló erőhatásokat.
A híd teljesítőképessége vége felé közeledett. A fővárosi minisztérium mérlegelve a Duna-hidak fontosságát, megalkották a Duna-híd építési programot. Két új híd építésével és a Margit híd kiszélesítésével számoltak. Ez utóbit minősítették a legsürgősebbnek, így ezzel kezdődött a program. A Margit híd átépítésének és kiszélesítésének tervét 1935 tavaszán Mihailich Győző műegyetemi tanár készítette. A szélesítés eredményeként az eddigi 11,1 m-ről 16,8 m-re nőtt a hídpálya szélessége. A munkát 1935 májusában kezdték meg. A híd szerkezetében is eszközöltek változtatásokat. A szélesítési munkálatok alkalmat adtak a hídpálya teljes felújítására. A villamos vágányokat az úttest közepére helyezték, a megállók peronjait a vágányok közt helyezték el és a járdákat aluljárókkal kötötték össze, mely a szárnyhídra való feljutást is biztosította. Az ívtartók terhelésének csökkentése érdekében a kocsiutat ismét fakockákkal burkolták. A fapallós járdákat tartó vasszerkezetet vasbeton lemezzel váltották fel, s arra öntött aszfalt burkolat került. Újjáalakították a híd elektromos világítását is.
A második világháború idején a hidat aláaknázták. A robbanótöltetek 1944. november 4-én váratlanul felrobbantak, napközben a legnagyobb forgalomban. A szerencsétlenség emberéleteket követelt és járművek vesztek a Dunába. A baleset közvetlen okának a hídon lévő hibás gázvezetékből kiáramló gáz, lángra lobbanását jelölték meg, melyért egyértelműen a német hadsereg a felelős. Az incidens 40 német és 100 magyar életet követelt. A megmaradt részét a németek 1945. január 18-án a szárnyhíd kivételével elpusztították. Csupán a híd pillérei maradtak meg. Ezekre átmenetileg kábelhidat építettek, melyet Palotás László tervezett. Ezt a Margit híd újjáépítésére vonatkozó döntés megszületése után elbontották. A Margitszigettel való kapcsolatot a szovjetek cölöphíddal oldották meg 1945-ben, melyet 1946-ban jégzajlás semmisített meg. Helyébe ideiglenes pontonhíd került, mely 1946. május 12-re készült el. A Margit híd 1948. nyarán épült újjá, tervezője Fazekas György volt.
A döntés értelmében acélszerkezetű híd építését irányozták elő, vasbeton pályalemezzel. Az újjáépítés az 1946. derekán meghirdetett „Hároméves terv” munkálatai közé tartozott. A híd kinézete megmaradt. Hatnyílású, hatnyomú útpályával, középen a villamossal, kétoldalt a járdákkal. A pálya szélessége növekedett, teherbírása nőtt. A szárnyhídon is szélesebb vasbeton pályalemez készült. A hidat két részben adták át a forgalomnak, a déli felét még 1947. őszén, a kész hidat pedig 1948. augusztus 1-én, amikorra a szigeti szárnyhíd kisebb javításaival is végeztek. A budai hídfő csarnokát 1973-ban a HÉV vonalának bevezetésekor építették ki. 1978-ban a Margit hídon, elsősorban a hídpályán nagyobb felújítás történt a Hídépítő vállalat kivitelezésében. A villamos síneket is felújították. A két parton a villamos peronoknál új gyalogaluljárók is épültek. A régi híd darabjait a város több pontján elhelyezve lehet megtekinteni.
Forrás: A budapesti Duna-hidak (Dr. Gáll Imre, Hídépítő Rt. Budapest, 2005)
Utoljára a hidat 1997-ben újították fel. Napjainkra a Margit híd ismét megérett a felújításra, mely 2009. nyarán veszi majd kezdetét.
Néhány forgalmi adat: a közúti forgalom számára mindkét oldalon 5,7 méteres szélesség áll rendelkezésre, mely 2-2 forgalmi sáv átvezetését teszi lehetővé. A szárnyhíd pályaszélessége 12 méter, ebből 7 méter a kocsiút. A híd forgalmi kapacitása 5600 Ej/ó (de a mértékadó forgalom 6100 Ej/ó), ezért csúcsidőben csak lépésben lehet átjutni a hídon. Tekintettel a nagykörúti csatlakozásra, Pest felé szinte mindenkor, Buda felé délután alakul ki torlódás általában.
30 km/órás sebességkorlátozást rendeltek el a híd közepén a 30 fokos törésben, a kanyarban mindkét irányból, és a budai hídfőnél Pest felől és Buda felől is.
A híd villamospályáján a nagykörúti 4-es és 6-os villamosok szállítják az utazó közönséget. A hídon át közlekedik a 26-os, 91-es, 191-es, 291-es, 206-os, este a 109-es, éjszaka a 906-os, 923-as és a 931-es autóbusz. A hídon a szigeti lejáró miatt viszonylag nagy a gyalogos és a kerékpáros közlekedés is.
A hídról Margitszigetre csak a 26-os autóbuszok hajthatnak rá, illetve az engedéllyel rendelkezők.
A közúti forgalom a pesti hídfőben a Jászai Mari térnél a Szent István körút felől két sávon, illetve az Újpesti rakpart felől egy felhajtó ágon érkezik, és ugyanígy a Buda felől jövők le is hajthatnak a hídról a Nagykörút felé kettő a rakpart, illetve a Balassi Bálint utca felé egy sávon. A budai hídfőben a Margit körút vonala és a rakpart (Lisznyai utca vonala) felől 2 sávból lehet felhajtani a hídra, lehajtani ugyancsak 2 sávból lehet a Margit körút és a rakpart (Üstökös utca) irányába.
 |
 |
A portálon történt utolsó frissítés kivéve a "Mai fontos hírek", "Útfelújítások" és "4-es metró építés": 2010. július 1.
Last update on the portal, except ‘Today’s important news’, ‘Road reconstruction’ and ‘Construction of the 4th underground line’: 01/07/2010
